Kalmár Pál - Már megettem a kenyerem javát...
Voltam egyszer én is büszke bálkirály,
Jártam én is száz leány után,
Téptem annyi rózsát május éjjelén,
S mégis egymagam maradtam én.
Már megettem a kenyerem javát,
De nem tudom, hogy mi a boldogság,
Megálltam volna egy kislánynál én is,
De hát az élet csak sodort tovább.
Az ember mindig akkor látja meg
A szerencséjét, mikor elveszett!
Öreg legénynek nem való a május,
És segíteni ezen nem lehet!
Régi vallomások, régi randevúk,
Más felé vezet ma már az út,
Jobban értik mások, nálam nincs tovább,
Jójszakát virágos ifjúság.
Már megettem a kenyerem javát,...
...És segíteni ezen nem lehet!
9 years назад
9 years назад
10 years назад
10 years назад
10 years назад
10 years назад
11 years назад
11 years назад
11 years назад
12 years назад
12 years назад
12 years назад
13 years назад